NYME Bolyai János Iskola könyvtári blogja

NYME Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtárának blogja. Hírek, események, információk. Képek iskolánk életéből.

50 éves jubileum

Fotók

Jeles napok novemberben

2008.11.03. 10:15 :: bolyaiblog

 

NOVEMBER 1. – MINDENSZENTEK
Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezik meg.
 
NOVEMBER 2. – HALOTTAK NAPJA
A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.
 
NOVEMBER 3. – A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.
 
BOLYAI JÁNOS Temesvárról 1823. november 3-án édesapjához írott levelében olvashatjuk híressé vált sorait korszakalkotó tudományos felfedezéséről: „… a parallelákról egy munkát adok ki… ollyan felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam el-bámultam… ha meglátja Édes Apám, meg-esmeri; most többet nem szollhatok, tsak annyit, hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem: mindaz, valamit eddig küldöttem, tsak kártyaház a’ toronyhoz képest”.
A matematikusok és fizikusok a híres levelet a nem-euklidészi geometria, pontosabban annak egyik változata, a hiperbolikus nem-euklidészi geometria születési dokumentumának tekintik.
 
NOVEMBER 4. – AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK GYÁSZNAPJA
 
Ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre vonultak: segítségükkel megkezdődött a „rendteremtés”. Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1989/90 után valósult meg. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja.
 
NOVEMBER 10. – A TUDOMÁNY VILÁGNAPJA A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT
Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.
 
NOVEMBER 11. – SZENT MÁRTON
Szent Márton Pannoniában, Savaria városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Atyjával, aki a hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Nem saját jószántából ugyan, mert gyermekkorától fogva isteni kegyelem hatotta át, s amikor tizenkét éves lett, szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. Ettől kezdve remeteségben élt volna, ha testének gyengesége ebben meg nem akadályozza. Mikor pedig a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai harcoljanak az atyák helyett, hadba rendelték Mártont is, mihelyt tizenöt éves lett. Márton hamarosan kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett, majd téríteni indult kelet felé egészen a Dunántúlig. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává. Szent Márton volt az első olyan szent, aki nem mártírként halt meg.
Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák (gyalogosok és lovasok egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá Franciaország védszentje volt. Segítségét kérték gyermekbetegségekben és orbánc vagy gennyes betegségek esetén.
Márton kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban. Szent István a zászlaira Szent Márton képét festette.
 
NOVEMBER 13. – A MAGYAR SZENTEK EMLÉKNAPJA
A magyar katolikus egyház november 13-án tartja A MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOK EMLÉKNAPJÁt, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi.
 
NOVEMBER 16. – A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA
Az UNESCO kezdeményezésére 1995 a tolerancia éve volt, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA ebből az eseményből nőtt ki mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.
 
NOVEMBER HARMADIK CSÜTÖRTÖKJE – FÜSTMENTES NAP
A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is FÜSTMENTES NAPpá nyilvánították.
 
NOVEMBER 17. – BUDAPEST ÜNNEPNAPJA
1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.
 
 
NOVEMBER HARMADIK HETE – A MAGYAR NÉPDAL ÉS NÉPKÖLTÉSZET HETE
 
 
NOVEMBER 20. – A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA
1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”.
 
NOVEMBER 22. – A MAGYAR KÖZOKTATÁS NAPJA
Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák A MAGYAR KÖZOKTATÁS NAPJÁt.
 
NOVEMBER UTOLSÓ PÉNTEKJE – NEMZETKÖZI NE VÁSÁROLJ SEMMIT! NAP
A NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át a Ne vásárolj semmit! napot.
 
 
 
A fenti válogatás a Neumann-ház szerkesztőségének összeállításából készült. Javasoljuk, hogy nézzétek meg a teljes szöveget is (http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/11), hiszen a nevezetes eseményekhez kapcsolódóan még sok érdekességet olvashattok itt, és további jeles napokról találtok hasznos és meglepő információkat.
 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://bolyaiblog.blog.hu/api/trackback/id/tr68746988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.