DECEMBER 3. – A FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA
Az ENSZ december 3-át a FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI VILÁGNAPJÁvá nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.
DECEMBER 6. – SZENT MIKLÓS – "MIKULÁS NAPJA"
Myrai avagy Barii Szent Miklós (dec. 6.) a keleti egyház egyik fő szentje, a gyermekek Mikulása, Télapója, Karácsony Apója. Ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb, legismertebb szent az egész világon.
DECEMBER 10. – AZ EMBERI JOGOK NAPJA
1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-ét az EMBERI JOGOK NAPJÁvá nyilvánította.
DECEMBER 13. – SZENT LÚCIA – "LUCA NAPJA"
Luca napja a magyarságnál mint gonoszjáró nap egyúttal asszonyi dologtiltó nap lett, tüzet is csak a férfiak rakhattak. A boszorkányrontás megelőzése, illetve a gyümölcs, zsiradék, tojás, aprómarha-bőség biztosítása érdekében pedig sokféle varázslást végeztek. Legelterjedtebb, egyúttal a legtovább élő közülük a lucázás, más néven palázolás, kotyolás.
Hét-tizenkét éves fiúgyermekek szalmát vagy kis fatuskót húzva maguk után sorra járják a házakat. Beköszöntés után az ajtó elé vagy a kemence szögletbe hintettek egy kis szalmát, illetve rakták a fát, ráültek, és elmondták vagy elénekelték a varázslószöveget.
DECEMBER 15. – BOLYAI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1802
A matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója, BOLYAI JÁNOS (Kolozsvár, 1802. dec. 15. – Marosvásárhely, 1860. jan. 27.) apja, Bolyai Farkas segítségével sajátította el a matematika alapjait és ismerte meg a később életét meghatározó, a párhuzamosokra vonatkozó problémát. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta, ahol korán kiemelkedett matematikai tudásával. Egy iskolai jegyzetfüzetében már 17 éves korában szellemes szerkesztési módszert adott a szögharmadolás problémájának megoldására. Katonai tanulmányainak befejezése után Temesvárra helyezték. Innen írta édesapjának legendássá vált sorait geometriai felfedezésével kapcsolatban: „…semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az apa a levélbeli, és később a szóbeli kifejtés alapján sem ismerte fel először fia gondolatainak jelentőségét. Ugyanígy nem talált támogatóra Bolyai János bécsi matematika tanáránál, katonai elöljárójánál, sőt a kor híres tudósánál, Gaussnál sem. Az „abszolút geometria” csak 1831-ben jelent meg nyomtatásban, latin nyelven, Bolyai Farkas Tentament című könyvének függelékeként. Ezért emlegetik azóta is „Appendix”-ként. Az „abszolút igaz” geometria keretében Bolyai János főként azokat a tértani tulajdonságokat kutatta, amelyek az euklidészi és nem-euklidészi geometriában egyformán érvényesek.
Hosszas betegeskedés után 1833-ban nyugállományba vonult. Domáldon, majd Marosvásárhelyen tudományos kutatással töltötte élete hátralevő részét. Raumlehre című munkájában találhatók az irányítható zárt felületekre vonatkozó fejtegetései, amelyek a topológia egyik előfutárává teszik. Matematikai munkássága nem korlátozódott a geometriára. 1837-ben egy lipcsei pályázatra beküldött Responsio című tanulmányában a komplex számok értelmezésének és alkalmazásának kérdéseivel foglalkozott. Korát megelőzve függvénytani alapon értelmezte a komplex számok hatványait és logaritmusait. Jelentős alkotásokat hozott létre a bölcselet, a matematikai logika, a nyelvfilozófia, a jeltan és az információelmélet terén is. Virtuóz hegedűművész is volt; Muzsikatanában a zenei nyelv megújítására törekedett. Befejezetlen, az egész emberi tudás összegzését és rendszerezését célzó munkájának egyik fontos fejezete az Üdvtan, amelyben azt fejtegeti, hogyan lehetne elérni egyidejűleg, egymást nem kizárva, hanem feltételezve, a közösség és az egyén boldogságát.
Hatalmas, eddig még feldolgozatlan további iratanyag maradt utána; ezek értelmezése, megismerése és megismertetése a jövő nemzedékekre vár.
DECEMBER 18. – A KISEBBSÉGEK NAPJA MAGYARORSZÁGON
1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – A KISEBBSÉGEK NAPJÁvá nyilvánította. Az eseményhez kötődően az ország számos helyén szerveznek ünnepségeket. A kisebbségek napján kerül átadásra a Kisebbségekért díj, amelyet a kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg.
DECEMBER 21. – TÉLI NAPFORDULÓ; A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE
A csillagászati tél december 21-én kezdődik. (Bár mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet / meteorológiai tél/). Ez az év legrövidebb napja. A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnét tér vissza az egyenlítő felé. A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe.
DECEMBER 24. – ÁDÁM ÉS ÉVA – "SZENTESTE"
Karácsony böjtje (dec. 24), másként Ádám-Éva napja, két ünnepi mozzanatot foglal magában, amelyet az Egyház liturgikus körültekintéssel kapcsolt össze. Egyrészt bibliai ősszüleinknek, Ádámnak és Évának nevenapja, emlékezete: a karácsonyi misztériumjáték és ünnepi szimbolika forrása. Másfelől az Ószövetség megváltatlan világából, Adám és Éva örökségéből az új Ádám fogadására, egyúttal a halott természet életre igézésére, a kezdődő új esztendőre, továbbá az emberi megújulásra való előkészület, vigília: archaikus emberi követelményei szerint, de szakrális-liturgikus értelemben is.
DECEMBER 25. – KARÁCSONY – JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE
Karácsony a niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
DECEMBER KARÁCSONY UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP – SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA
SZENT CSALÁD ÜNNEPÉT XIII. Leó pápa (1878–1903) szorgalmazta azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a századvégi nyugati világban egyre inkább kikezdett családeszménynek imádságos alapokat adjon.
DECEMBER 27. – SZENT JÁNOS APOSTOL
János apostol és evangélista (dec. 27.) Zebedeus fia, az id. Jakab apostol fivére. Halász ő is, mint testvére és sokan mások a tanítványok közül. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője, és a hagyomány szerint az „Apokalipszis” (Jelenések könyve) írója. Az elsők között követi Krisztust, s mint az „a tanítvány, akit szeret vala” a Mester, jelen van minden fontos eseménynél. Mint a tanítványok „benjáminját” lányos képű ifjúként ábrázolták, mint evangélistát idős férfiként, végezetül, mint az Apokalipszis látomásos szerzőjét élemedett aggastyánként.
DECEMBER 28. – APRÓSZENTEK
A napkeleti bölcsek a csillag nyomában jőve, Júdea-szerte tudakozódtak Jézus születési helye felől, kérdezvén: „Hol van a zsidók királya, a ki megszületett?” Heródes király hallván ezt, összehívatta az írástudókat, hogy megtudakolja, hol kell a jóslatok szerint a Messiásnak megszületnie. Trónját és dinasztiáját féltvén cselekedett így, a zsidók ugyanis a Messiás személyében földi szabadítót vártak, Dávid király trónjának jogos örökösét. Miután megtudta, hogy a Messiásnak Betlehemben kell megszületnie, hívatta a bölcseket, kifaggatta őket a gyermek életkora felől, majd Betlehembe igazította őket, hogy azok őt is nyomra vezessék. Terve kudarcba fulladt, mert mind a bölcseknek, mind Józsefnek angyal jelent meg álombeli látomásban. A bölcseket figyelmeztette, hogy visszafelé jövet kerüljék el Heródest, Józsefet pedig, hogy Máriával és a kisdeddel szökjenek Egyiptomba. Így is lőn. Heródes nem tudta, hogy az ismeretlen dávidi sarj kicsúszott a kezei közül, úgy próbált dacolni a sorssal, hogy Betlehemben és környékén minden számba jöhető gyermeket megöletett (Mt 2,1–18). E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek.
DECEMBER 31. – SZENT SZILVESZTER PÁPA – "SZILVESZTER"
December 31-e az év utolsó napja és I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Bár ő maga nem túl jelentős személyiség, uralkodásának idejére (314–335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja. A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték.
A néphagyomány és a városi folklór óév-búcsúztató szokásai viszont egyszerűen az év fordulójához kapcsolódnak. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár.
A fenti válogatás a Neumann-ház szerkesztőségének összeállításából készült. Javasoljuk, hogy nézzétek meg a teljes szöveget is (http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/12 ), hiszen a nevezetes eseményekhez kapcsolódóan még sok érdekességet olvashattok itt, és további jeles napokról találtok hasznos és meglepő információkat.
