A jubileumi ünnepségsorozat szombaton délután négy órakor kezdődött az első helyszínen, a mai Élelmiszeripari és Földmérő Szakközépiskola épülete előtt, ahol az iskola tanulói ver-sekkel, idézetekkel repítették a múltba a közönséget. Az idegenvezetőnk , Németh Olivér, mai bolyais, 4. osztályos tanuló elmesélte, hogy az iskolaépület egykor a 2-es számú Fiú Polgári Iskola volt. 1958 és 68 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézet hallgatóinak működött itt a gyakorlati műhelye, a gyakorlóiskola. Elsőként Kiss Péter kancelláriaminiszter emlékezett vissza az itt töltött évekre. Nem csak a múltat említette meg, a jelenről is beszélt, arról a 150 milliós támogatásról, melyet nemcsak az iskola felújítására, hanem a pedagógusképzésre is felhasználnak majd. A kancelláriaminiszter után Marosvári József, az iskola első tantestületének alapító tagja, későbbi megbízott igazgató beszélt az intézmény első napjairól, a tanárokkal szembeni elvárásokról.
Az ünnepség végén Békefi Cecília, 50 évvel ezelőtti gyakorlós diák elevenítette fel az iskola mindennapjait, majd a közönség az ünnepség második helyszínére, a
Az egyetemen elsőként prof. dr. Gadányi Károly, az egyetem elnök-rektorhelyettese mondott ünnepi beszédet.
- Ötven év a világtörténelemben nem nagy idő - hangsúlyozta az elnök -, de egy iskola történetében jelentős. Rengeteg terv, álom vált valóra, volt szép és kevésbé jó is az ötven év során. A humán hagyományok köteleznek bennünket, ugyanis nincs egyetem pedagógusképzés nélkül, tanári mesterképzés gyakorlóiskola nélkül, s nincs gyakorlóiskola egyetem nélkül.
Dr. Szalay László nyugalmazott főigazgató a múltról mesélt, arról az időről, amikor a főiskola B épületét egykor hangos gyerekzsivaj töltötte meg, hiszen hat éven keresztül, 1966 és 1972 között ez volt az alsó tagozatos gyerekiskola. A nyugalmazott fő-igazgató régi videoszalagok által rögzített tanórák történetét elevenítette fel, s megemlékezett azokról a kollégákról, akik örökre elmentek. A régiek közül két tanárnő, Lux Ibolya és Horváth Margit is betekintést nyújtott az akkori tanórák világába, majd a közönség a
- Úgy érzem, ki kell emelnem az elődök munkáját - kezdte beszédét -, mely megteremtette azokat az alapokat, amelyre gimnázium épülhetett. Egy iskolát ugyanis sosem a neve minősít, hanem az, hogy milyen törekvései vannak, és ezek hogyan valósulnak meg. A célunk mindig is az volt, és ma is az, hogy az iskola adjon jó tudást, hogy a tanuló boldoguljon, és adjon emberséget, szeretetet, hogy a tanuló boldog lehessen.
Ezután prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora az iskolának zászlót adományozott, melyen a Gutta cavat lapidem azaz A csepp kivájja a követ jelmondat olvasható.
- Köszönet illeti azokat, akik naggyá tették ezt az iskolát - mondta a rektor -, a Bolyai ugyanis közel félezer iskola közül a hatodik helyen végzett az országos ranglistán. Ez is jelzi, hogy jól dolgoztak a tanárok, a szülők pedig megnyugodhatnak, hogy gyermekeik jó kezekben vannak.
A zászlót és a méltató szavakat dr. Lenner Tibor, az iskola igazgatója köszönte meg, s hangsúlyozta, a zászló átvétele kötelezettséget ró rájuk, hogy fenntartsák és tovább vigyék az iskolát. Végül megnyitotta a tanévet.
Kapcsolódó anyagok:
 |
Megjelenés dátuma: 2008. szeptember 01. 04:29.00
Szerző: Bajdó Bettina
Forrás: www.vasnepe.hu
|
