IBO
Az IBO (International Biology Olympiad, vagyis Nemzetközi Biológiai Diákolimpia) a legrangosabb nemzetközi biológiaverseny középiskolások számára, amin a földkerekség közel 70 országa 4-4 fős csapattal vesz részt. (A csapatok tagjai önállóan versenyeznek, vagyis csak egyéni eredményt hirdetnek.) Ez az első alkalom, hogy Magyarország is részt vesz az IBO-n, mely 2010-ben a dél-koreai Changwonban kerül megrendezésre. Az iskolából egy évfolyam- és egy osztálytársammal, Pásti Grétával és Lorencz Péterrel együtt hárman vehettünk részt a felkészülésen.
A csapatba való bejutáshoz egy többfordulós válogatót kellett teljesítenünk, mely még tavaly ősszel kezdődött egy előadássorozattal a Szegedi Tudományegyetemen, ahol mélyebb betekintést nyerhettünk a biológia rejtelmeibe, például a legfrissebb kutatási eredmények, technológiai újítások megismerésével. Ezeket természetesen számon is kérték rajtunk, az anyagból 4 hétvégén tesztet írtunk, s ezek pontszámai, valamint a január végén megrendezett Ferenczy Lajos Biológiaversenyen elért eredményeink alapján juthattunk a következő fordulóba. Ezúttal egy hetet töltöttünk Szegeden, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, itt viszont a hangsúly az elmélet helyett már a gyakorlatokon volt, melyek elvégzéséhez követlenül érkezésünk után hozzá is fogtunk: az ökológiától kezdve (például egy folyó higanyszennyezésének mértékének megállapítása) az anatómián és élettanon keresztül (vese boncolása, a kiválasztás folyamatainak tanulmányozása) a növénytanig, szinte a biológia összes témakörében. Emellett további előadásokat hallgattunk, valamint egy újabb teszt erejéig igyekeztünk bizonyítani elméleti tudásunkat.
A munka mellett persze szüneteket is kellett tartani, ilyenek voltak a közösen elköltött ebédek, vagy akár csak nap közbeni néhány szabad percünk, melyet egymás közti könnyed beszélgetésekkel töltöttünk. Mindemellett persze Szeged gyönyörű vásorát is megismerhettük, ez számomra külön élmény volt, mivel ezidáig sosem jártam az alföldi városban.
Utolsó nap, az eredményhirdetés előtt még egy rövid szóbeli megmérettetésen kellett átesnünk, ahol főként az idegrendszerrel, immunológiával és molekuláris biológiával kapcsolatos tudásunkról kellett számot adni. Különbség volt, és követendő példának tartom a szokásos középiskolai módszer helyett, hogy nem csupán összegyűjtött ismereteink halmazára kérdeztek rá, hanem ezek segítségével kellett különféle problémákat megoldani. Végül elérkezett a várva várt pillanat, kihirdették a négy továbbjutót, akik részt vehetnek a nemzetközi megmérettetésen Changwonban. Persze addig rengeteg kemény munka van még hátra, hiszen egy ilyen alkalmat nem lehet elszalasztani, ha már eddig sikerült eljutni, a legtöbbet érdemes kihozni belőle, a megszerzett tudás pedig később (akár az egyetemen is) nagyon hasznos lesz. Remélem, a versenyről sok élménnyel s tapasztalattal gazdagodva térünk majd haza.
