A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul.
A holokauszt a magyar történelemnek is része, nemzeti tragédiánk; a hatmillió áldozat csaknem tizede honfitársunk volt. Ha Magyarország 1944 márciusában nem veszti el függetlenségét, ha a német csapatok nem szállták volna meg hazánkat, akkor nem következett volna be a tragédia, nem került volna sor a magyar zsidók meggyilkolására. De mindez nem jelent felmentést a történelmi felelősség alól, hiszen tudjuk, hogy a zsidók összegyűjtése és deportálása magyar állami szervek és személyek tudtával, aktív közreműködésével történt. Sokan voltak azok is, akik behunyták szemüket, mert féltek vagy egyetértettek azzal, ami történt.
A zsidóellenesség, antiszemitizmus a közbeszéd, a politikai retorika részévé vált a két háború közti Magyarországon, és ez megakadályozta, hogy elegendő ellenanyag termelődjék ki a társadalomban ahhoz, hogy a többség szembeszegüljön a gyilkos zsidógyűlölettel. Ennek következményei végzetesek voltak: százezrek estek áldozatul, gyermekek és aggastyánok, nők és férfiak, köztük a magyar kultúra olyan nagyjai, mint Radnóti Miklós, Szerb Antal, Rejtő Jenő, Szomory Dezső, Halász Gábor.
A magyarországi zsidók gettókba és gyűjtőtáborokba gyűjtése 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján. (Ehhez a dátumhoz kötődik az emléknap.) Az egész országra kiterjedő gettósítási akciót néhány hét alatt végrehajtották, június elejéig Budapest kivételével gyakorlatilag az ország egész területén elvégezték. Budapesten csak június végén koncentrálták a zsidókat úgynevezett „csillagos házakba”, amelyek nem egy elkülönült területen álltak, hanem elszórtan az egész városban. 1944 április közepe és július eleje között több mint százhetven gettóban vagy gyűjtőtáborban 437 ezer zsidót zsúfoltak össze. Az első tömeges zsidó deportálások 1944. május 15-én kezdődtek el. Május 15-e és július 8-a között 435 ezer személyt szállítottak ki az országból.
1944 július elejére már csak a budapesti és a munkaszolgálatos zsidók maradtak Magyarországon. Az egyre romló hadihelyzet, a külföldi tiltakozáshullám és az auschwitzi tömegmészárlásokról szóló hírek terjedésével Horthy július 6-án leállította a deportálásokat.
Itt olvashattok bővebben a magyar holokauszttal kapcsolatos történelmi eseményekről és egy videót is megnézhettek: itt.
Itt pedig azokról a magyarországi zsidókról olvashattok, akik a kultúra, tudomány, gazdaság területén maradandót alkottak, de az üldöztetés elől kénytelen voltak elmenekülni az országból, vagy ha erre nem volt lehetőségük, akkor a deportálás során életüket vesztették.Megtekinthető itt.
Könyvajánló
Karen Levine: Hana bőröndje
Mit jelent a Holocaust a mai fiatalok számára? Általában csak iskolai leckét, személytelen adatokat. Ez a kötet igaz történetet dolgoz fel. Kerüli a borzalmak részletezését, az olvasó mégis átéli, átérzi a hajdan élt kislány, Hana sorsának tragikumát. A személyes hangvétel, a család képei és Hana rajzai közel hozzák az eseményeket, és megmutatják, hogy a történelem emberi sorsokról szól. 2000 márciusában egy bőrönd érkezett Tokióba, egy kis múzeumba. A fedelére ezeket a szavakat festették durva betűkkel: Hana Brady 625, 1931. május 16., Waisenkind - árva. A gyerekek, akik látták a kiállított bőröndöt, tele voltak kérdésekkel. Ki volt Hana Brady? Milyen volt az arca? Mi történhetett vele? Azt akarták, hogy Fumiko Ishioka, a múzeum vezetője, mihamarabb találja meg a válaszokat. Fumikót is magával ragadja a gyerekek izgalma. Útnak indul, nyomok után kutat Európában és Észak-Amerikában. A bőrönd rejtélye visszaröpíti őt az időben hetven évvel ezelőttre, egy cseh kisvárosba, Hanához és családjához, akiknek boldog életét felforgatta és darabokra zúzta a náci megszállás.
Anne Frank naplója
Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus 1. között vezetett naplót. Az volt a terve, hogy később könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a hollandiai német megszállás éveiről. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét – megakadályozta terve megvalósításában.
Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küzdő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban.
Uri Orlev: Sziget a romok között
A tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A ház a sziget, s a kisfiú kényszerű Robinson-kalandként próbálja túlélni a felnőtteket is megviselő erőpróbát. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.
